2013.04.08. 14:24, VannaGazdi
Helyzetjelentek, gondolom illene már tudnotok, hogy a korai tavaszi pónihulláson kívül mi más oka van folyamatos hiányzásomnak.
Na mármost, a Pürcsi beteg. Mármint, tényleg.
Nagyjából 1,5-2 hónapja orrfolyással kezdett, aztán durvább köhögéssel, szemfolyással, később a füle tövét is véresre kaparta. Hívtunk hozzá állatorvost, aki azt mondta, hörghurut. Oké.
Kapott embereknek szánt antibiotikumot, ami nem mellesleg egy rohadt nagy tabletta, mi pedig nem voltunk elég tökösek ahhoz, hogy lenyomjuk a torkán, így hívtunk valakit, aki ért ehhez.
A macska teljesen fel volt háborodva, drámázott, hogy mindjárt megfullad.
Ezek után úgy döntöttünk, hogy humánosabb módszert választunk, miszerint: fecskendő, összeporlasztott gyógyszer, joghurt.
Öt napig kapta, teljesen megutált minket érte. Gyűlölt. Komolyan.
Ha jól emlékszem 6 macskás könyv után, a cicák nem feltétlen az emberekhez, hanem a lakásokhoz kötödnek, így talán nem is csoda, hogy nekünk szépen lassan megbocsátott (oké, azért ha felemelem, abbahagyja a dorombolást és rúg), ám az incidens óta nem hajlandó bejönni a lakásba. Amikor pedig behoztam (mert azért a hóban mégse fagyjon a bájos hátsója), nagyon bezárkózott, napokig az ágyam alatt kuporgott, és csak éjszakára jött ki, de ha meglátott minket, azonnal rohant is vissza.
Most egyelőre kiegyeztünk abban, hogy ő a pincében van egész nap, nem erőszakoskodunk vele, nem akarjuk felhozni, ő pedig békésen eléldegél a fotelek között, ha dolga van, kimegy.
Enni nem nagyon akar, biztos vagyok benne, hogy fogyott, de hirtelen nagyon finnyás lett, májjal etetem, ráadásul kézből.
A gyógyszer óta nem igen javult amúgy, annyi, hogy elmúlt a köhögés, és a fülét sem bántja már, viszont még mindig taknyos, és az egész család kegyvesztett a szemében.
Ma viszont arra jöttem haza, hogy apám közölte: felnyalábolta a macskát, elvitte egy másik dokihoz, aki adott neki injekciót (meg szerintem hőmérőt is kapott a seggébe, szegényt kinevettem, mert terpeszben jár), aztán ettől elvileg már tényleg jobban kéne lennie. Ha mégsem, vérvétel.
Amúgy a viselkedésén nem látszik, hogy beteg lenne, mert éber, csak szerintem lelkileg összeomlott attól, hogy fecskendőket nyomtunk le a torkán, de hát mindegy. Majd megbékél.
(Ja, és valamelyik nap játszani is próbáltam vele, de csak annyi történt, hogy homlokon találtam egy csengettyűvel. Hát-hát.)
Nos, ennyit akartam, gondoltam már egy ideje, hogy illene írnom erről. Azért szurkoljatok, hogy meggyógyuljon! ^^
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum